Az igenevek
A melléknévi igenevek névszói ragozással, és az igékhez hasonlóan különböző igeidőkkel rendelkeznek. A szótárban melléknév (mn) jelöléssel szerepelnek.
A visszaható igékből (kalbė́tis, rašýtis stb.) visszaható melléknévi igenevek képezhetők. Ezekre az jellemző, hogy az igekötő nélküli visszaható igékből képzett cselekvő melléknévi igenevek (kalbą̃sis, rašą̃sis stb.) gyakorlatilag nem használatosak a köznyelvben, helyettük a be~ szócskát illesztik az ige elé, és ez után következik a -si- visszaható képző (besìkalbantis, besirãšantis stb.). Ezek az alakok ugyanúgy ragozandók, mint nem visszaható megfelelőik (g besìkalbančio, d besìkalbančiam, ac besìkalbantį stb.) A szenvedő melléknévi igenevek visszaható alakjai csak igekötős visszaható igékből képezhetők (pasirãšomas, pasirašýtas stb.), de ezek közül se mindegyikből képezhető hím- és nőnemű alak (ez az ige jelentésétől függ). Általános alakú szenvedő melléknévi igenevet minden visszaható igéből lehet képezni (kal̃bamasi, pasikalbė́ta, rãšomasi, pasirašýta stb).
A jelen idejű cselekvő melléknévi igenév
A jelen idő tövéből képezzük: A JELEN IDŐ 3. személyű alakja + ~ntis/~(i)ąs, ~įs, -i
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
| I
|
kal̃ba
|
→
|
kal̃bantis/kalbą̃s (g kal̃bančio)
|
kal̃banti (g kal̃bančios)
|
|
|
dìrba
|
→
|
dìrbantis/dirbą̃s (g dìrbančio)
|
dìrbanti (g dìrbančios)
|
|
|
jaũčia
|
→
|
jaũčiantis/jaučią̃s (g jaũčiančio)
|
jaũčianti(g jaũčiančios)
|
|
|
ruõšia
|
→
|
ruõšiantis/ruošią̃s (g ruõšiančio)
|
ruõšianti(g ruõšiančios)
|
|
|
žaĩdžia
|
→
|
žaĩdžiantis/žaidžią̃s (g žaĩdžiančio)
|
žaĩdžianti (g žaĩdžiančios)
|
| II
|
stẽbi
|
→
|
stẽbintis/stebį̃s (g stẽbinčio)
|
stẽbinti (g stẽbinčios)
|
|
|
mýli
|
→
|
mýlintis/mylį̃s (g mýlinčio)
|
mýlinti (g mýlinčios)
|
| III
|
móko
|
→
|
mókantis/mókąs (g mókančio)
|
mókanti (g mókančios)
|
|
|
skaĩto
|
→
|
skaĩtantis/skaĩtąs (g skaĩtančio)
|
skaĩtanti (g skaĩtančios)
|
|
|
rãšo
|
→
|
rãšantis/rãšąs (g rãšančio)
|
rãšanti (g rãšančios)
|
Általános alak: a melléknévi igenevek általános alakja a mondat alapcselekvését jelöli. Többnyire személytelen mondatok állítmányaként szerepel és olyan dolgokat jelöl, amelyekről a beszélőnek nincs közvetlen tapasztalata, amelyeket más elbeszéléséből ismer vagy kétségbe von. Taĩ jái nepatinką̃ ‘Állítólag ez nem tetszik neki’, Jám skaudą̃ gálvą ‘Állítólag fáj a feje’, Jái nuõ dárbo rankàs suką̃ ‘Azt mondja, a munkától fáj a keze’, Dabar̃, sãko, labaĩ esą̃ grỹbų miškuosè‘Azt mondják, mostanában sok a gomba az erdőkben’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~ntis/~(i)ąs, ~įs
|
~nti
|
~ntys/~(i)ą, ~į
|
~nčios
|
| g
|
~nčio
|
~nčios
|
~nčių
|
|
| d
|
~nčiam
|
~nčiai
|
~ntiems
|
~nčioms
|
| ac
|
~ntį
|
~nčią
|
~nčius
|
~nčias
|
| in
|
~nčiu
|
~nčia
|
~nčiais
|
~nčiomis
|
| loc
|
~nčiame
|
~nčioje
|
~nčiuose
|
~nčiose
|
A jelen idejű cselekvő melléknévi igenevek névmási alakjainak ragozása
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~ntysis
|
~nčioji
|
~ntieji
|
~nčiosios
|
| g
|
~nčiojo
|
~nčiosios
|
~nčiųjų
|
|
| d
|
~nčiajam
|
~nčiajai
|
~ntiesiems
|
~nčiosioms
|
| ac
|
~ntįjį
|
~nčiąją
|
~nčiuosius
|
~nčiąsias
|
| in
|
~nčiuoju
|
~nčiąja
|
~nčiaisiais
|
~nčiosiomis
|
| loc
|
~nčiajame
|
~nčiojoje
|
~nčiuosiuose
|
~nčiosiose
|
A múlt idejű cselekvő melléknévi igenév
Ez a leggyakrabban használt melléknévi igenév.
A múlt idő tövéből képezzük: A MÚLT IDŐ 3. személyű alakja a személyrag nélkül + ~ęs, (*)~(i)usi
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
| I
|
kalbė́j¦o
|
→
|
kalbė́jęs (g kalbė́jusio)
|
kalbė́jusi (g kalbė́jusios)
|
|
|
dìrb¦o
|
→
|
dìrbęs (g dìrbusio)
|
dìrbusi (g dìrbusios)
|
|
|
jaũt¦ė (jaũs-ti)
|
→
|
jaũtęs (g jaũtusio)
|
jaũtusi (g jaũtusios)
|
|
|
ruõš¦ė
|
→
|
ruõšęs (g ruõšusio)
|
ruõšusi (g ruõšusios)
|
|
|
žaĩd¦ė (žaĩs-ti)
|
→
|
žaĩdęs (g žaĩdusio)
|
žaĩdusi (g žaĩdusios)
|
| II
|
stebė́j¦o
|
→
|
stebė́jęs (g stebė́jusio)
|
stebė́jusi (g stebė́jusios)
|
|
|
mylė́j¦o
|
→
|
mylė́jęs (g mylė́jusio)
|
mylė́jusi (g mylė́jusios)
|
| III
|
mók¦ė (mók-y-ti)
|
→
|
mókęs (g mókiusio)
|
mókiusi (g mókiusios)
|
|
|
skaĩt¦ė (skait-ý-ti)
|
→
|
skaĩtęs (g skaĩčiusio)
|
skaĩčiusi (g skaĩčiusios)
|
|
|
r㚦ė (raš-ý-ti)
|
→
|
rãšęs (g rãšiusio)
|
rãšiusi (g rãšiusios)
|
Általános alak: Taĩp yrà nè kar̃tą bùvę ‘Ilyesmi nem egyszer volt már’, Čià daũg grỹbų bùvę ‘Állítólag itt sok gomba volt’; Sniegutė̃lio pasnìgę ‘Azt mondják, esett egy kis hó’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~ęs
|
(*)~(i)usi
|
~ę
|
(*)~(i)usios
|
| g
|
(*)~(i)usio
|
(*)~(i)usios
|
(*)-(i)usių
|
|
| d
|
(*)~(i)usiam
|
(*)~(i)usiai
|
(*)~(i)usiems
|
(*)~(i)usias
|
| ac
|
(*)~(i)usį
|
(*)~(i)usią
|
(*)~(i)usius
|
(*)~(i)usias
|
| in
|
(*)~(i)usiu
|
(*)~(i)usia
|
(*)~(i)usiais
|
(*)~(i)usiomis
|
| loc
|
(*)~(i)usiame
|
(*)~(i)usioje
|
(*)~(i)usiuose
|
(*)~(i)usiose
|
A múlt idejű cselekvő melléknévi igenevek névmási névmási alakjainak ragozása
|
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
(*)~(i)usysis
|
(*)~(i)usioji
|
(*)~(i)usieji
|
(*)~(i)usiosioms
|
| g
|
(*)~(i)usiojo
|
(*)~(i)usiosios
|
(*)~usiųjų
|
(*)~usiųjų
|
| d
|
(*)~(i)usiajam
|
(*)~(i)usiajai
|
(*)~(i)usiesiems
|
(*)~(i)usiosioms
|
| ac
|
(*)~(i)usįjį
|
(*)~(i)usiąją
|
(*)~(i)usiuosius
|
(*)~(i)usiąsias
|
| in
|
(*)~(i)usuoju
|
(*)~(i)usiąja
|
(*)~(i)usiaisiais
|
(*)~(i)usiosiomis
|
| loc
|
(*)~(i)usiajame
|
(*)~(i)usioje
|
(*)~(i)usiuosiuose
|
(*)~(i)usiose
|
Az ismétlődő múlt idejű cselekvő melléknévi igenév
A főnévi igenév tövéből képezzük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~davęs, -usi
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
| I
|
kalbė́¦ti
|
→
|
kalbė́davęs (g kalbė́davusio)
|
kalbė́davusi (g kalbė́davusios)
|
|
|
dìrb¦ti
|
→
|
dìrbdavęs (g dìrbdavusio)
|
dìrbdavusi (g dìrbdavusios)
|
|
|
jaũs¦ti
|
→
|
jaũsdavęs (g jaũsdavusio)
|
jaũsdavusi (g jaũsdavusios)
|
|
|
ruõš¦ti
|
→
|
ruõšdavęs (g ruõšdavusio)
|
ruõšdavusi (g ruõšdavusios)
|
|
|
žaĩs¦ti
|
→
|
žaĩsdavęs (g žaĩsdavusio)
|
žaĩsdavusi (g žaĩsdavusios)
|
| II
|
stebė́¦ti
|
→
|
stebė́davęs (g stebė́davusio)
|
stebė́davusi (g stebė́davusios)
|
|
|
mylė́¦ti
|
→
|
mylė́davęs (g mylė́davusio)
|
mylė́davusi (g mylė́davusios)
|
| III
|
móky¦ti
|
→
|
mókydavęs (g mókydavusio)
|
mókydavusi (g mókydavusios)
|
|
|
skaitý¦ti
|
→
|
skaitýdavęs (g skaitýdavusio)
|
skaitýdavusi (g skaitýdavusios)
|
|
|
rašý¦ti
|
|
rašýdavęs (g rašýdavusio)
|
rašýdavusi (g rašýdavusios)
|
Általános alak: Kaĩp gražù bū́davę! ‘Milyen szép volt (állítólag)’; Vakaraĩs į̃ tė́vo dvãrą privažiúodavę svečių̃ ‘Mondják, hogy esténként vendégek gyűltek a az apja házába’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~davęs
|
~davusi
|
~davę
|
~davusios
|
| g
|
~davusio
|
~davusios
|
~davusių
|
|
| d
|
~davusiam
|
~davusiai
|
~davusiems
|
~davusias
|
| ac
|
~davusį
|
~davusią
|
~davusius
|
~davusias
|
| in
|
~davusiu
|
~davusia
|
~davusiais
|
~davusiomis
|
| loc
|
~davusiame
|
~davusioje
|
~davusiuose
|
~davusiose
|
Az ismétlődő múlt idejű cselekvő melléknévi igenevek névmási alakja
Az ismétlődő múlt idejű cselekvő melléknévi igenevekre nem jellemző a névmási alak, mivel nem használatosak jelzői funkcióban.
A jövő idejű cselekvő melléknévi igenév
A főnévi igenév tövéből képezzük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~siantis/~siąs, -i
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
| I
|
kalbė́¦ti
|
→
|
kalbė́siantis/kalbė́siąs (g kalbė́siančio)
|
kalbė́sianti (g kalbė́siančios)
|
|
|
dìrb¦ti
|
→
|
dìrbsiantis/dìrbsiąs (g dìrbsiančio)
|
dìrbsianti (g dìrbsiančios)
|
|
|
jaũ¦sti
|
→
|
jaũsiantis/jaũsiąs (g jaũsiančio)
|
jaũsianti (g jaũsiančios)
|
|
|
ruõš¦ti
|
→
|
ruõšiantis/ruõšiąs (g ruõšiančio)
|
ruõšianti (g ruõšiančios)
|
|
|
žaĩ¦sti
|
→
|
žaĩsiantis/žaĩsiąs (g žaĩsiančio)
|
žaĩsianti (g žaĩsiančios)
|
| II
|
stebė́¦ti
|
→
|
stebė́siantis/stebė́siąs (g stebė́siančio)
|
stebė́sianti (g stebė́siančios)
|
|
|
mylė́¦ti
|
→
|
mylė́siantis/mylė́siąs (g mylė́siančio)
|
mylė́sianti (g mylė́siančios)
|
| III
|
móky¦ti
|
→
|
mókysiantis/mókysiąs (g mókysiančio)
|
mókysianti (g mókysiančios)
|
|
|
skaitý¦ti
|
→
|
skaitýsiantis/skaitýsiąs (g skaitýsiančio)
|
skaitýsianti (g skaitýsiančios)
|
|
|
rašý¦ti
|
→
|
rašýsiantis/rašýsiąs (g rašýsiančio)
|
rašýsianti (g rašýsiančios)
|
Általános alak: Kìtąmet bū́sią ir̃ žąsų̃, nès jùk vidurỹ káimo yrà tvenkinỹs ‘Jövóre állítólag kacsák is lesznek, hiszen a falu közepén van egy tó’; Kalbė́jo, kàd jį̃, Joniùką, reiksią̃ léisti piemenáuti ‘Azt mondták, hogy majd őt, Joniukast kell pásztornak küldeni’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~siantis/~siąs
|
~sianti
|
~siantys/~sią
|
~siančios
|
| g
|
~siančio
|
~siančios
|
~siančių
|
|
| d
|
~siančiam
|
~siančiai
|
~siantiems
|
~siančioms
|
| ac
|
~siantį
|
~siančią
|
~siančius
|
~siančias
|
| in
|
~siančiu
|
~siančia
|
~siančiais
|
~siančiomis
|
| loc
|
~siančiame
|
~siančioje
|
~siančiuose
|
~siančiose
|
A jövő idejű cselekvő melléknévi igenevek névmási alakjainak ragozása
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~siantysis
|
~siančioji
|
~siantieji
|
~siančiosioms
|
| g
|
~siančiojo
|
~siančiosios
|
~siančiųjų
|
|
| d
|
~siančiajam
|
~siančiajai
|
~siantiesiems
|
~siančiosioms
|
| ac
|
~siantįjį
|
~siančiąją
|
~siančiuosius
|
~siančiąsias
|
| in
|
~siančiuoju
|
~siančiąja
|
~siančiaisiais
|
~siančiosiomis
|
| loc
|
~siančiajame
|
~siančioje
|
~siančiuosiuose
|
~siančiose
|
A jelen idejű szenvedő melléknévi igenév
A jelen idő tövéből képezzük: A JELEN IDŐ 3. személyű alakja + ~mas, -a
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
általános alak
|
| I
|
kal̃ba
|
→
|
kal̃bamas
|
kalbamà
|
kal̃bama
|
|
|
dìrba
|
→
|
dìrbamas
|
dirbamà
|
dìrbama
|
|
|
jaũčia
|
→
|
jaũčiamas
|
jaučiamà
|
jaũčiama
|
|
|
ruõšia
|
→
|
ruõšiamas
|
ruošiamà
|
ruõšiama
|
|
|
žaĩdžia
|
→
|
žaĩdžiamas
|
žaidžiamà
|
žaĩdžiama
|
| II
|
stẽbi
|
→
|
stẽbimas
|
stebimà
|
stẽbima
|
|
|
mýli
|
→
|
mýlimas
|
mylimà
|
mýlima
|
| III
|
móko
|
→
|
mókomas
|
mókoma
|
mókoma
|
|
|
skaĩto
|
→
|
skaĩtomas
|
skaĩtoma
|
skaĩtoma
|
|
|
rãšo
|
→
|
rãšomas
|
rãšoma
|
rãšoma
|
Általános alak: Čià màno giminių̃ gyvẽnama ‘Rokonaim élnek itt.’; Õ gandaĩ skélbė, kàd ẽsama ir̃ užmuštų̃ ‘Az a hír járta, hogy halálos áldozatok is vannak’; Jų̃ jaũ namaĩ stãtoma, stogaĩ deñgiama ‘Állítólag már házakat építenek, fedik a tetőket’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem eset |
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~mas
|
~ma
|
~mi
|
~mos
|
| g
|
~mo
|
~mos
|
~mų
|
|
| d
|
~mam
|
~mai
|
~miems
|
~moms
|
| ac
|
~mą
|
~mus
|
~mas
|
|
| in
|
~mu
|
-ma
|
~mais
|
~momis
|
| loc
|
~mame
|
-moje
|
~muose
|
~mose
|
A jelen idejű szenvedő melléknévi igenevek névmási alakjainak ragozása
Ezek a melléknévi igenevek gyakran főnevesülnek, pl.: mn rãšomasis/(Köz) rašomàsis stãlas és fn rãšomasis, pl., knygà gùli añt rãšomojo (stãlo) a könyv az íróasztalon van.
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem eset
|
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~masis
|
~moji
|
~mieji
|
~mosios
|
| g
|
~mojo
|
~mosios
|
~mųjų
|
|
| d
|
~majam
|
~majai
|
~miesiems
|
~mosioms
|
| ac
|
~mąjį
|
~mąją
|
~muosius
|
~mąsias
|
| in
|
~muoju
|
~mąja
|
~maisiais
|
~mosiomis
|
| loc
|
~majame
|
~mojoje
|
~muosiuose
|
~mosiose
|
A múlt idejű szenvedő melléknévi igenév
A főnévi igenév tövéből képezzük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~tas, -a
Képzés
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
általános alak
|
| I
|
kalbė́¦ti kalbė́¦tis |
→
|
kalbė́tas — — |
kalbė́ta — — |
kalbė́ta kalbė́tasi pasikalbė́ta |
|
|
dìrb¦ti
|
→
|
dìrbtas
|
dirbtà pasidirbtà |
dìrbta pasidìrbta |
|
|
jaũs¦ti jaũs¦tis pasijaũs¦ti |
→
|
jaũstas — — |
jaustà — — |
jaũsta jaũstasi pasijaũsta |
|
|
ruõš¦ti ruõš¦tis pasiruõš¦ti |
→
|
ruõštas — pasiruõštas |
ruoštà — pasiruoštà |
ruõšta ruõštasi pasiruõšta |
|
|
žaĩs¦ti
|
→
|
žaĩstas
|
žaistà
|
žaĩsta
|
| II
|
stebė́¦ti stebė́¦tis nusistebė́¦ti |
→
|
stebė́tas — — |
stebė́ta — — |
stebė́ta stebė́tasi nusistebė́ta |
|
|
mylė́¦ti
|
→
|
mylė́tas
|
mylė́ta
|
mylė́ta
|
| III
|
móky¦ti móky¦tis pasimóky¦ti |
→
|
mókytas — — |
mókyta — — |
mókyta mókytasi pasimókyta |
|
|
skaitý¦ti pasiskaitý¦ti |
→
|
skaitýtas pasiskaitýtas |
skaitýta pasiskaitýta |
skaitýta pasiskaitýta |
|
|
rašý¦ti rašý¦tis pasirašý¦ti |
→
|
rašýtas — pasirašýtas |
rašýta — pasirašýta |
rašýta rašýtasi pasirašýta |
Általános alak: Matýt, jõ žinóta apiẽ sukaktuvès ir̃ seniaĩ manę̃s láukta ‘Nyilván tudott az évfordulóról és már régóta várt engem’; Keliù tìk víenos vė̃žės – màno važiúota ‘Csak egy keréknyom van az úton: én jártam erre’; Õ tõs mergẽlės bū́ta víeno karãliaus dukter̃s ‘És azok a lányok egy király lányai voltak’; Senų̃ miškaĩ mylė́ta, tūlõn giesmė̃n dė́ta; mū́sų tėvẽlių vìsos tõs gíesmės mokė́ta ‘Az öregek szerették az erdőt, minden dalban megénekelték; apáink ezeket az énekeket mind tudták’.
Ragozás
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem eset |
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~tas
|
~ta
|
~ti
|
~tos
|
| g
|
~to
|
~tos
|
~tų
|
|
| d
|
~tam
|
~tai
|
~tiems
|
~toms
|
| ac
|
~tą
|
~tus
|
~tas
|
|
| in
|
~tu
|
~ta
|
~tais
|
~tomis
|
| loc
|
~tame
|
~toje
|
~tuose
|
~tose
|
A múlt idejű szenvedő melléknévi igenevek névmási alakjainak ragozása
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
||
| nem eset |
h
|
n
|
h
|
n
|
| nom
|
~tasis
|
~toji
|
~tieji
|
~tosios
|
| g
|
~tojo
|
~tosios
|
~tųjų
|
|
| d
|
~tajam
|
~tajai
|
~tiesiems
|
~tosioms
|
| ac
|
~tąjį
|
~tąją
|
~tuosius
|
~tąsias
|
| in
|
~tuoju
|
~tąja
|
~taisiais
|
~tosiomis
|
| loc
|
~tajame
|
~tojoje
|
~tuosiuose
|
~tosiose
|
Az azonos alanyú (egyeztetett) határozói igenév
A mondat alanya által végzett másodlagos cselekvés jelölésére szolgál: Jõnas eĩdamas dainãvo ‘Jonas menet közben énekelt’. Ezt a határozói igenevet a főnévi igenév tövéből képezzük, és az alannyal nemben és számban egyeztetjük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~damas, -a
|
|
Alapalak
|
|
h
|
n
|
| I
|
kalbė́¦ti kalbė́¦tis |
→
|
kalbė́damas (tsz kalbė́dami) kalbė́damasis (tsz kalbė́damiesi) |
kalbė́dama (tsz kalbė́damos) kalbė́damasi (tsz kalbė́damosi) |
|
|
dìrb¦ti
|
→
|
dìrbdamas (tsz dirbdamì)
|
dirbdamà (tsz dìrbdamos)
|
|
|
jaũs¦ti jaũs¦tis |
→
|
jaũsdamas (tsz jausdamì) jaũsdamasis (tsz jaũsdamiesi) |
jausdamà (tsz jaũsdamos) jaũsdamasi (tsz jaũsdamosi) |
|
|
ruõš¦ti ruõš¦tis |
→
|
ruõšdamas (tsz ruošdamì) ruõšdamasis (tsz ruõšdamiesi) |
ruošdamà (tsz ruõšdamos) ruõšdamasi (tsz ruõšdamosi) |
|
|
žaĩs¦ti
|
→
|
žaĩsdamas (tsz žaisdamì)
|
žaisdamà (tsz žaĩsdamosi)
|
| II
|
stebė́¦ti stebė́¦tis |
→
|
stebė́damas (tsz stebė́dami) stebė́damasis (tsz stebė́damiesi) |
stebė́dama (tsz stebė́damos) stebė́damasi (tsz stebė́damosi) |
|
|
mylė́¦ti
|
→
|
mylė́damas (tsz mylė́dami)
|
mylė́dama(tsz mylė́damos)
|
| III
|
móky¦ti móky¦tis |
→
|
mókydamas (tsz mókydami) mókydamasis (tsz mókydamiesi) |
mókydama (tsz mókydamos) mókydamasi (tsz mókydamosi) |
|
|
skaitý¦ti
|
→
|
skaitýdamas (tsz skaitýdami)
|
skaitýdama (tsz skaitýdamos)
|
|
|
rašý¦ti rašý¦tis |
→
|
rašýdamas (tsz rašýdami) rašýdamasis (tsz rašýdamiesi) |
rašýdama (tsz rašýdamos) rašýdamasi (tsz rašýdamosi) |
A különböző alanyú (nem egyeztetett) határozói igenév
Nem ragozható igealak, amely egy az alannyal nem egyező szubjektum cselekvését vagy állapotát írja le, amely:
1) lehet egyidejű az alapcselekvéssel vagy -történéssel (jelen idejű határozói igenév): Líetui lỹjant, ėjaũ namõ ‘Esett az eső, mikor hazamentem/Esőben mentem haza.’
2) időben megelőzheti a mondat alapcselekvését vagy -történését (múlt idejű határozói igenév): Mókytojai atė̃jus, pamokà prasidė́jo ‘Miután megérkezett a tanár, elkezdődött az óra’; Pãsakoja ją̃ rašýdavus ankstì rytaĩs ‘azt mesélik, kora reggelente írt’;
3) időben követheti a mondat alapcselekvését vagy -történését (jövő idejű határozói igenév): Girdė́jau rýt bū́siant gẽrą órą ‘Azt hallottam, hogy holnap jó idő lesz’.
Az ismétlődő múlt és a jövő idejű határozói igenevek ritkán fordulnak elő, az ilyen szituációkat inkább mellékmondatokkal szokás leírni: Pãsakoja, kàd jì rašýdavo ankstì rytaĩs ‘Azt mesélik, hogy kora reggelente írt’; Girdė́jau, kàd rýt bùs gẽras óras ‘Azt hallottam, hogy holnap jó idő lesz’.
JELEN IDŐ. A jelen idő tövéből képezzük: A JELEN IDŐ 3. személyű alakja +~nt: kal̃ba(si) → kal̃bant(is); dìrba → dìrbant; jaũčia(si) → jaũčiant(is); ruõšia(si) → ruõšiant(is); žaĩdžia → žaĩdžiant; stẽbi(si) → stẽbint(is); mýli → mýlint; móko(si) → mókant(is); skaĩto → skaĩtant; rãšo(si) → rãšant(is).
MÚLT IDŐ. A múlt idő tövéből képezzük: A MÚLT IDŐ 3. személyű alakja a személyrag nélkül + ~us: kalbė́j¦o(si) → kalbė́jus(is); dìrb¦o → dìrbus; jaũt¦ė(si) (jaũsti(s)) → jaũtus(is); ruõš¦ė(si) (ruõš¦ti(s)) → ruõšus(is); žaĩd¦ė (žaĩsti) → žaĩdus; stebė́j¦o(si) → stebė́jus(is); mylė́j¦o → mylė́jus; mók¦ė(si) (mok-y-ti(s)) → mókius(is); skaĩt¦ė (skait-y-ti) → skaĩčius; r㚦ė(si) (raš-y-ti(s)) → rãšius(is).
ISMÉTLŐDŐ MÚLT IDŐ. A főnévi igenév tövéből képezzük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~davus: kalbė́¦ti(s) → kalbė́davus(is); dìrb¦ti → dìrbdavus; jaũs¦ti(s) → jaũsdavus(is); ruõš¦ti(s) → ruõšdavus(is); žaĩs¦ti → žaĩsdavus; stebė́¦ti(s) → stebė́davus(is); mylė́¦ti → mylė́davus; móky¦ti(s) → mókydavus(is); skaitý¦ti → skaitýdavus; rašý¦ti(s) → rašýdavus(is).
JÖVŐ IDŐ. A főnévi igenév tövéből képezzük: A FŐNÉVI IGENÉV töve + ~siant: kalbė́¦ti(s) → kalbė́siant(is); dìrb¦ti → dìrbsiant; jaũ¦sti(s) → jaũsiant(is); ruõš¦ti(s) (š+s>š) → ruõšiant(is); žaĩ¦sti → žaĩsiant; stebė́¦ti(s) → stebė́siant(is); mylė́¦ti → mylė́siant; móky¦ti(s) → mókysiant(is); skaitý¦ti → skaitýsiant; rašý¦ti(s) → rašýsiant(is).