A melléknevek

A litván megkülönböztet hím-, nő, és ún. általános (bevardė giminė; egyes szerzőknél: semleges) nemű mellékneveket.

A főnév nélkül használatos általános melléknév végződése -a vagy -u, és ez az alak nem ragozható. Az általános alakot csak az I és II ragozáshoz tartozó, nem állandó tulajdonságot jelölő melléknevekből lehet képezni, és a mondatban mindig az állítmány szerepét tölti be: šil̃tas – šil̃ta (Šiañdien laukè bùvo šil̃ta ‘Ma meleg volt kinn’; Mùms gẽra čià bū́ti ‘Nekünk jó itt’).

A ragozható mellékneveken belül az egyes, illetve többes szám alanyesetének végződése alapján három ragozási típust (I-III), és azon belül kilenc ragozási paradigmát különböztetünk meg. Az I típushoz tartoznak az -as, -a (tsz -i, -os); -ias, -ia (tsz -i, -ios); -is, -ė (tsz -i, -ės) végződésű melléknevek; a II-hoz az -us, -i (tsz -ūs, -ios) végződésű melléknevek; a III-hoz az -is, -ė (tsz -iai, -ės) végződésű melléknevek. Az I ragozás -is, -ė végződésű típusához csak a melléknevek középfokú alakjai tartoznak (-esnis, -ė végződéssel), valamint a dìdelis,-ė, dìdis, -ė ‘nagy’ melléknevek. A többi -is, -ė végződésű melléknév a III ragozáshoz tartozik.

A táblázatokban (*)-gal jelölt esetekben a végződés előtt mássalhangzó változás (t > č, d > dž) történik.

A névmási melléknevek

A névmási mellékneveket a következő esetekben használjuk:

1) valamely tárgy, dolog fajtájának vagy állandó tulajdonságának jelölésére (juodíeji serbeñtai ‘fekete ribizli’, Žaliàsis tìltas ‘a Zöld híd (Vilniusban)’)

2) több, azonos fajtájú dolog közül történő kiemeléskor (didỹsis kiẽmas ‘a nagy udvar’, aukštóji ẽglė ‘a magas fenyő’).

Névmási alakja csak az I és II ragozási típushoz tartozó mellékneveknek van.

A határozószók

A határozószókat a következő szabályok szerint képezzük a melléknevekből:

~ai képzővel az I ragozáshoz tartozó -as végződésű melléknevekből, pl. mãžas ‘kicsi’ – mažaĩ ‘kevéssé’

~iai képzővel az I ragozáshoz tartozó -ias végződésű, valamint a II ragozáshoz tartozó -us végződésű melléknevekből, pl. žãlias ‘zöld’ – žaliaĩ ‘zölden’, saldùs ‘édes’ – sáldžiai ‘édesen’.

A III ragozáshoz tartozó melléknevekből nem képezhető határozószó.

A határozószók a melléknevekhez hasonlóan fokozhatók úgy, hogy a melléknév fokozott alakjainak tövéhez középfokban ~iaũ, felsőfokban ~iáusiai végződést illesztünk, pl. mãžas – mažiaũ, mažiáusiai.

A melléknevek ragozása

Egyes szám

ragozás

III

tő

(i)a

(i)o

nem

eset

paradigma

kérdés

9.a

9.b

nom

kóks?

balt-as
ger-as

žal-ias
tušč-ias

did-is
baltesn-is
naujesn-is
kair-ys, dešin-ys

medin-is
apytušt-is
požal-is
baltažied-is

dail-us
graž-us
sald-us

kokià?

balt-a
ger-a

žal-ia
tušč-ia

did-i
dail-i
graž-i

baltesn-ė
naujesn-ė
kair-ė, dešin-ė

medin-ė apytušt-ė
baltažied-ė

kókio?

-o

-io

^(*)-io

-aus

kokiõs?

-os

-ios

^(*)-ios

-ės

kokiám?

-am

-iam

^(*)-iam

kókiai?

-ai

-iai

^(*)-iai

-ei

kókį?

-ą

-ią

-į

-ų

kókią?

-ą

-ią

^(*)-ią

-ę

kókiu?

-u

-iu

^(*)-iu

kókia?

-a

-ia

^(*)-ia

-e

loc

kokiamè?

-ame

-iame

^(*)-iame

kokiojè?

-oje

-ioje

^(*)-ioje

-ėje

(voc)

——

-i!

——

Többes szám

nom

kokiẽ?

-i

-i
tušt-i

-i

^(*)-iai

-ūs

kókios?

-os

-ios

^(*)-ios

-ės

kokių̃?

-ų

-ių

^(*)-ių

kokių̃?

-ų

-ių

^(*)-ių

-ių

kokíems?

-iems

-iems
tušt-
iems

-iems

^(*)-iams

-iems

kokióms?

-oms

-ioms

^(*)-ioms

-ėms

kókius?

-us

-ius

^(*)-ius

kókias?

-as

-ias

^(*)-ias

-es

kokiaĩs?

-ais

-iais

^(*)-iais

kokiomìs?

-omis

-iomis

^(*)-iomis

-ėmis

loc

kokiuosè?

-uose

-iuose

^(*)-iuose

kokiosè?

-ose

-iose

^(*)-iose

-ėse

A névmási melléknevek ragozása

Egyes szám

ragozás

III

tő

(i)a

(i)o

nem

eset

paradigma

kérdés

9.a

9.b

nom

kóks?

balt-asis
ger-asis

žal-iasis
tušč-iasis

baltesn-ysis
naujesn-ysis
did-ysis
kair-ysis,
dešin-ysis

—

dail-usis

graž-usis

kokià?

balt-oji
ger-oji

žal-ioji
tušč-ioji

dail-ioji
graž-ioji
didž-ioji

baltesn-ioji
naujesn-ioji
didel-ioji
kair-ioji
dešin-ioji

—

kókio?

-ojo

-iojo

^(*)-iojo

—

-iojo

kokiõs?

-osios

^(*)-iosios

—

kokiám?

-ajam

-iajam

^(*)-iajam

—

-iajam

kókiai?

-ajai

^(*)-iajai

—

kókį?

-ąjį

-ąjį

-įjį

—

-ųjį

kókią?

-ąją

^(*)-iąją

—

kókiu?

-uoju

-iuoju

^(*)-iuoju

—

-iuoju

kókia?

-ąja

^(*)-iąja

—

loc

kokiamè?

-ajame

-iajame

^(*)-iajame

—

-iajame

kokiojè?

-ojoje

^(*)-ojoje

—

Többes szám

nom

kokiẽ?

-ieji

-ieji
tušt-ieji

—

-ieji

kókios?

-osios

^(*)-osios

—

kokių̃?

-ųjų

^(*)-iųjų

—

-iųjų

kokių̃?

-ųjų

^(*)-ųjų

—

kokíems?

-iesiems

-iesiems
tušt-iesiems

—

-iesiems

kokióms?

-osioms

^(*)-iosioms

—

kókius?

-uosius

^(*)-iuosius

—

-iuosius

kókias?

-ąsias

^(*)-iąsias

—

kokiaĩs?

-aisais

^(*)-iaisais

—

-iaisais

kokiomìs?

-osiomis

^(*)-iosiomis

—

loc

kokiuosè?

-uosiuose

^(*)-iuosiuose

—

-iuosiuose

kokiosè?

-osiose

^(*)-iosiose

—

A melléknevek fokozása

A III ragozási típushoz tartozó melléknevek nem fokozhatók.

fok	nem	I	II	I	II
Alapfok
	h	*~(i)as, ~is, ~ys*	*~us*	báltas, gẽras, naũjas, žãlias, tùščias, dìdis, kairỹs, dešinỹs	dailùs, gražùs, áiškus
n	*~(i)a, ~ė*	~i	baltà, gerà, naujà, žalià, tuščià, kairė̃, dešinė̃	dailì, gražì, áiški, didì
általános	*~(i)a*	~u	bálta, gẽra, naũja, žãlia, tùščia	dailù, gražù, áišku
Középfok
	h	*~esnis*	baltèsnis, gerèsnis, naujèsnis, žalèsnis, tuštèsnis, dailèsnis, gražèsnis, aiškèsnis, didèsnis, kairèsnis, dešinèsnis
n	*~esnė*	baltèsnė, gerèsnė, naujèsnė, žalèsnė, tuštèsnė, dailèsnė, gražèsnė, aiškèsnė, didèsnė, kairèsnė, dešinèsnė
általános	^()~iau*	balčiaũ, geriaũ, naujaũ, žaliaũ, tuščiaũ, dailiaũ, gražiaũ, aiškiaũ, didžiaũ, kairiaũ, dešiniaũ
Fesőfok
	h	(pàts, visų̃)^()~iausias*	balčiáusias, geriáusias,naujáusias, žaliáusias, tuščiáusias, dailiáusias, gražiáusias, aiškiáusias, didžiáusias, kairiáusias, dešiniáusias
n	(patì, visų̃)^()~iausia*	balčiáusia, geriáusia, naujáusia, žaliáusia, tuščiáusia, dailiáusia, gražiáusia, aiškiáusia, didžiáusia, kairiáusia, dešiniáusia
általános	(visų̃)^()~iausia*	balčiáusia, geriáusia,naujáusia, žaliáusia, tuščiáusia, dailiáusia, gražiáusia, aiškiáusia

fok

nem

Alapfok

~(i)as, ~is, ~ys

~us

báltas, gẽras, naũjas, žãlias, tùščias, dìdis, kairỹs, dešinỹs

dailùs, gražùs, áiškus

~(i)a, ~ė

baltà, gerà, naujà, žalià, tuščià, kairė̃, dešinė̃

dailì, gražì, áiški, didì

általános

~(i)a

bálta, gẽra, naũja, žãlia, tùščia

dailù, gražù, áišku

Középfok

~esnis

baltèsnis, gerèsnis, naujèsnis, žalèsnis, tuštèsnis, dailèsnis, gražèsnis, aiškèsnis,
didèsnis, kairèsnis, dešinèsnis

~esnė

baltèsnė, gerèsnė, naujèsnė, žalèsnė, tuštèsnė, dailèsnė, gražèsnė, aiškèsnė,
didèsnė, kairèsnė, dešinèsnė

általános

^(*)~iau

balčiaũ, geriaũ, naujaũ, žaliaũ, tuščiaũ, dailiaũ, gražiaũ, aiškiaũ, didžiaũ,
kairiaũ, dešiniaũ

Fesőfok

(pàts, visų̃)^(*)~iausias

balčiáusias, geriáusias,naujáusias, žaliáusias, tuščiáusias, dailiáusias, gražiáusias, aiškiáusias, didžiáusias, kairiáusias, dešiniáusias

(patì, visų̃)^(*)~iausia

balčiáusia, geriáusia, naujáusia, žaliáusia, tuščiáusia, dailiáusia, gražiáusia, aiškiáusia, didžiáusia, kairiáusia, dešiniáusia

általános

(visų̃)^(*)~iausia

balčiáusia, geriáusia,naujáusia, žaliáusia, tuščiáusia, dailiáusia, gražiáusia, aiškiáusia