1. pil wātil #hu: 1. Bogyószedés #en: Berry Collection mān pāwluw ľāpat, saran-pāwəln minne ľōχ wātat, janiγ jāŋkəlma ōli, taw χōslōγ jāŋkəlmaγ lāwawe. #hu: Falunk közelében, a Szaran-páwelba vezető út mentén nagy láp van. Hószloh-lápnak hívják. #en: Not far from our village, there is a huge marsh along the road to Saran-pavel. It is called Hosloh Marsh. ti jāŋkəlmat saka sāw saŋkwlīpil ōliγli. #hu: Ezen a lápon nagyon sok mocsári áfonya terem. #en: You can find a lot of bog bilberries in this marsh. tujaγ saŋkwlipuŋkət ōsn nēγlēγət, māχəm tot tuw-rāγatanēγ pil wāteγət. #hu: Tavasszal a zsombékok a felszínre bukkannak, az emberek [akkor] ott rogyásig szednek bogyót. #en: In spring, the clumps surface and people collect enormous quantities of berries there. mān pāwluwnəl χōslōγ jāŋkəlma mos χūrəm-ńila-ťem wērəsta. #hu: A mi falunktól a Hószloh-lápig mintegy három-négy verszt. #en: It is about three or four versts from our village to the Hosloh Marsh. akw tūja ālpəl kwālapasuw, pōľ tōlne ēli-pālt jāŋkəlman ta χājtēw. #hu: Egy tavaszi hajnalon fölkerekedtünk, a hókéreg olvadása előtt a lápra szaladunk. #en: One spring day we set off at dawn to run to the marsh before the snow crust melts. ľōŋχət minťēwt, tōrəm-sāt ōśχoľ: #hu: Az úton mentünkben különféle (isteni hét) tréfa [éri egymást]: #en: As we are walking there are versatile jokes: ērγēw, mōjtēw, ńāwramət χaluwt tujaślaχtēw. #hu: énekelünk, mesélünk, [mi] gyerekek [egymás] közt lökdösődünk. #en: we sing, we tell stories, and [we] kids jostle [each other]. toχ kapərtimaw māw χūńt χōliγpanēte, atiŋ wāγluw. #hu: Így mókázva, az utunkat mikor tesszük meg, nem is tudjuk. #en: Joking about we do not even know when we cover the distance. ja-te, jāŋkəlmawn joχtēw. #hu: No, végre megérkezünk a lápunkra. #en: Well, finally we get to our marsh. ōwəl wāγlənēw porat tit ōs sāw-sir ōśχoľ: #hu: Első megpillantásakor itt is sokféle tréfa [hangzik el]: #en: As we catch sight of it there are also a lot of jokes: towa saŋkwlipuŋkən ľūľəmti, lāγle jol-woľkāti, ēl-rōŋχaltaχti: #hu: Az egyik föláll [egy] zsombékra, a lába lecsúszik, fölkiált: #en: One stands on a clump, his leg slips off and he cries out: »aχ-ā˙! #hu: „Juj! #en: “Ouch! wite manər jisəm!« #hu: vize milyen forró!" #en: How hot its water is!” manos lāwi: #hu: [Egy] másik mondja: #en: Another [one] says: »am ūj-kot sōpakaťēγəm śar at sāsēγ: #hu: „Az én jávor-lábszárbőrből készült csizmácskáim éppen nem vízhatlanok: #en: “My little boots made of elk’s legskin are not at all waterproof: junγanēnəl wit śalti, ńolanēnəl kon-sōsiγχati.« #hu: sarkukon bemegy a víz, orrukon kiömlik." #en: Water goes in at the heels and flows out at the toes.” – manos: #hu: — [Egy] másik: #en: Another [one]: »pā-pā! #hu: „Jaj, jaj! #en: “Oh, oh! wite śar lāγəl-sim χosit χāŋχi.« #hu: a víz egészen a lábam közepe hosszában emelkedik!" #en: Water is rising along the middle of my legs!” »lāγəlťēγəm śar śōľśin purawēγ.« #hu: — „Az én lábacskáimat megharapja a menyét!" #en: “My little legs are bitten by a weasel!” tit ta mowińt, ta ōśχoľ, ta rōχ. #hu: [Van] itt nevetés, tréfa, kiabálás. #en: There are laughs, jokes, shouting. χotəm kāsəŋ jāŋkəlman ta wāγlēw. #hu: Végre megérkezünk a lápra. #en: Finally, we arrive at the marsh. pil kāsalēw, moś jol ta rotmaltaχtēw. #hu: Megpillantjuk a bogyókat (egyes sz.), kissé lecsendesedünk. #en: We notice the berries and we calm down a bit. lāγlanuw pōľəm witn χańśuwlēγət, wassiγ at pōľāwet. #hu: Lábunk (többes sz.) a fagyos vízhez hozzászokik, nehogy megfagyjon. #en: Our legs get used to the freezing cold water so that they won’t be frozen janiγ-pāla ēkwat lāśmart ńowsēγət. #hu: Az idősebb asszonyok lassacskán haladnak (mozognak). #en: Older women move slowly. χōt piliŋnuw lōmt χōntēγət, tot ta mokartaχtilēγət. #hu: Ahol bogyósabb részt találnak, ott hajlongnak. #en: Where they find a place abundant in berries, they bend. māńlatnuw nēt taj mōtmat mān mośśan patapālēγət. #hu: A fiatalabb asszonyok pedig különféle helyeken (tkp. helyre) kissé fölbukkannak, majd ismét eltűnnek. #en: Younger women just appear at different places then they disappear again. akwaiγ χorsow χoľt totiγlaχteγət: janiγnəl janiγ pil woss χōntsət. #hu: Állandóan [szélfújta] halbőr módjára futkosnak, hogy nagyobbnál nagyobb bogyót találjanak. #en: They keep running about like [wind blown] fish skin so as to find even larger berries. akwnakt mān toχ pil wātimaw, jāŋkəlma janitəl χājtne waśśiľ-ēkw'* ōńγuw jot jalimaw, saka janiγ piləŋ lōmt χōntsuw, saŋkwlipuŋkət akwtopmat nas rawtasimat. #hu: Egyszer, [amint] mi így bogyót szedünk a lápot befutkosó Vaszilné ángyunkkal együtt járván, igen nagybogyós helyet találtunk, a zsombékokat [mintha] éppen [nekünk] szórták volna el. #en: Once, as we are collecting berries walking with our sister-in-law Mrs Vasil who is running about in the marsh, we come upon a place with very large berries [as if] the clumps were just scattered around [for us]. wātne pilanuw akwaiγ ūjriś mūŋi janitet. #hu: Az előttünk levő (szedő) bogyóink madárkatojás nagyságúak. #en: The berries in front of us are of the size of a little bird’s egg. ti piliŋ lōmtuwt māntsimāw akwmat χūntamlasuw: #hu: E bogyószedő helyünkön hajlongván egyszerre csak halljuk: #en: While repeatedly bending down at our berry collecting place, we just hear: manər lurγaltāwe! #hu: valami morog (pass.). #en: something is growling. samanuw ēlaľ patsət: #hu: Fölnéztünk (tkp. szemünk előre vetődött): #en: We look up: nasaťi mān ēlipāluwt pupapśťēw. #hu: hát előttünk [egy] medve! #en: Well, there is a bear in front of us! taw ontsale ťit sūsamākwe. #hu: Oldalán két kis bocs. #en: There are two cubs on its side. tawe kāsalasuw, sim χūń ōńśew, χot ta roχtəsuw. #hu: Ránéztünk, elszorult a szívünk (tkp. szívünk is van), megijedtünk. #en: We looked at her, our heart sank, we got frightened. pājpanuw, sōwtanuw wośkasasuw, sisi ta pattapaχtasuw, lāγlanuw top sōprinəl wojlēw. #hu: Puttonyainkat, kosarainkat elhajítottuk, megfordultunk, (úgy elszaladtunk, hogy) lábunk (többes sz.) [futás közben] majd a tarkónkat érte. #en: We threw our dossers, baskets away, turned, [ran as] our feet almost reached our napes [while running]. waśśiľ-ēkw'* ōńγuw ōs roχtəs. #hu: Vaszilné ángyunk is megijedt. #en: Our sister-in-law, Mrs Vasil, also got frightened. omanuw pālt joχtəsuw, lāwēw: #hu: Anyánkhoz értünk, mondjuk: #en: Reaching our mother we say: »mān pupakwe wāsuw, taw wātāle naŋ pāltən ta ojasuw.« #hu: „Medvét láttunk, hogy ne lássuk, hozzád menekültünk." #en: “We saw a bear, we ran to you so as not to see it.” janiγ māχmanuw χot-ťēnatasət, lāwēγət: #hu: A fölnőttek (tkp. nagy népünk) elégedetlenül dünnyögtek, mondják: #en: The adults mumbled in discontent, they say: ossam χańuwət! #hu: Buta lányok! #en: Stupid girls! sisi ojuŋkwe man rowi?! #hu: Hátat fordítva menekülni hogy [volna] szabad?! #en: How could you flee with your back towards the enemy?! aťəŋk nān juji-pālənt pattapaχti! #hu: Egyszerre csak utánatok ered! #en: It just starts to chase you! tōnt nān χotaľ pasapēγən?! #hu: Akkor hova bújtok?! #en: Then where can you hide?! nas akwmat ōluŋkwēn-a, tur wāruŋkwēn-a! #hu: Inkább együtt [kell] maradni, [torokból] hangot [kell] adni. #en: You [should] rather stay together and [should] give out a sound [from your throat]. taw – mojpərākwe – nānan torγamtānuw, takwi sisi pattapaχtənuw, #hu: — Ő — a mackó — titeket megértett volna, ő maga szaladt volna el. #en: She – the bear – would have understood you and she herself would have run away. taw χottaľ sōjmi, sisi minuŋkw uśś rowi. #hu: [Csak] ha valahova eltűnik, hátrafordulni csak akkor szabad. #en: [Only] when she disappears should you turn your back to her. taw* sisi mintāle ľūľne mānnel ńowəmtaŋkwe at rowi. #hu: Az ő hátrafordulása nélkül álló helyedről elmozdulni nem szabad. #en: Without her turning her back to you, you must not leave your place. naŋťe sārtn sisi ńowəmtēγən, taw tiji naralite, jujil ńāwliγtawen, tot χottaľ ta sēγsalapāwen. #hu: Ha magad mozdulsz elsőnek hátra, ő bosszút áll rajtad, üldözőbe vesz (tkp. hátulról üldöztetsz), és ott valahol letipor (pass. tkp. letöröltetsz). #en: If you are the first one to move away, she takes a revenge, you are to be chased and she smashes you somewhere (word by word: you are to be wiped away). ” janiγ māχmanuw tiji lāwsət: #hu: A mi elődeink (nagy népünk) így mondták: #en: Our ancestors (our big people) said: mān uśpəlnēγ roχtəptaχtasuw, pājpanuw, sōwtanuw wiŋkwe ťētawēw, pilēw, at minēw, #hu: Mi még inkább megijedtünk, [mikor] puttonyainkat, kosarainkat vinni küldtek minket (praes. pass.), félünk, nem megyünk. #en: We got even more frightened [when] we had been sent to carry our dossers, our baskets, we are afraid, we won’t go. māχmanuw lāwsət: #hu: A mieink mondták: #en: Our people said: ōs χōt akwan-ťe χōntχatēγən, matər suj wāren, nānan torγamti, takwi ēl-sōjmikwe. #hu: Ha találkozol is vele, valami zajt csinálj, titeket megért, ő maga tűnik el, a kedves. #en: If you should run into her, make some noise, she will understand you and she is going to disappear herself, the dear one. towanakt – χōrtaľpi porat – naŋ ľāľtn ľāľt-jijmiγti. #hu: Néha — mikor éhes (éhség idején) — neked megy. #en: Sometimes – in the time of hunger – she attacks you. tōnt naŋ ľāγalen: #hu: Akkor gyorsan mondd ki: #en: Then say this fast: ti naŋ χūń ūnttəm sajəm χūl sānn ľaľt juwən! #hu: te a valamikor kitett rothadt halas csészéd ellen jössz! #en: You are coming against your once put out cup full of rotten fish! naŋ ti lātŋan χūli, χot-ēssamawe, juw-raχtasawti, χottaľ ta tāχi, top tāl-sakwane ūnleγət.« #hu: E szavaidat meghallja, elszégyelli magát, visszafordul, valahova távozik, csak a (lehullott) tűleveles ágdarabkái maradnak hátra." #en: When she hears this, she feels ashamed, turns back and goes away, leaving only pieces of broken pine twigs behind.