31. śāń ēriγ #hu: 31. Anyám éneke #en: 31. My Mother’ Song māńja-pāwəl ōwəlt āγi ta ōlantāli, #hu: Mányja falu végén lány éldegél, #en: A girl is living at the end of the village of Manya, āγi ta jōŋχiγpāli. #hu: lány forgolódik, #en: the girl is turning, māńja-pāwəl ōwəlt āγi ta jōmantāli, #hu: Mányja falu végén lány sétálgat, #en: a girl is walking ate the end of the village of Manya, āγi ta jōŋχiγpāli. #hu: lány forgolódik. #en: the girl is turning. māńja-pāwəl ōwəlt am tinəŋ omaťem #hu: Mányja falu végén az én drága anyám, #en: At the end of the village of Manya, my dear mother, taw ta ōlantāli. #hu: ő éldegél, #en: she is living, māńja-pāwəl koťəľt omaťemn ta ērγiγlawe, #hu: Mányja falu közepén anyám énekel rólam, #en: in the middle of the village of Manya my mother is singing about me, omaťemn* ta noməlmatiγlawem. #hu: anyám emlékezget rám. #en: my mother is remembering me. jatəl tinəŋ omaťem, #hu: Édes jó anyám, #en: My dear mother, wōrən-ťi ľūľi, wōr-uj ōs aluŋkwe wērmi, #hu: ha erdőre jár (tkp. áll), erdei állatot is el tud ejteni, #en: if she is going to the forest, she can kill a forest animal, witən-ťi ľūľi, wit-χul ōs aluŋkwe wērmi. #hu: ha vízre jár (tkp. áll), vízi halat is tud fogni. #en: if she is going to the water, she can catch fish. jatəl tinəŋ omaťem, #hu: Édes jó anyám, #en: My dear mother, wōt-ťi wōti, taw tārate wōti, #hu: ha a szél fúj, rajta keresztül fúj, #en: when the wind blows, it is blowing through her, rakw-ťi rakwi, taw tārate rakwi. #hu: ha eső esik, rajta keresztül esik. #en: if it rains, it is raining through her. taw wāŋnen rakw pati, taw tārate wōt wōti. #hu: Vállára eső hull, a szél fúj át rajta. #en: Rain is falling on her shoulders, wind is blowing through her.