5. ēkwa piγriś
#hu: 5. Az asszony unokája
#en: The Grandson of the Woman

ēkwa-piγriś ākwēnt ōlēγ.
#hu: Az asszony unokája az anyókával éldegél.
#en: The Grandson of the Woman lived with his aunt.
χosa ōlsiγ, wāťi ōlsiγ, akwmatērtn ēkwa-piγriś lāwi:
#hu: Hosszú ideig éltek, rövid ideig éltek, egyszer csak az asszony unokája így szól:
#en: They lived for a long time, they lived for a short time, once the grandchild of the woman says:
»ākəmēkw, ānəmn ńāl wārn, jōwt wārn, am kol jonγasēγm. «
#hu: „Nénikém, készíts nekem nyilat, készíts íjat, én kint játszom."
#en: „My aunt, make me an arrow, make me a bow, I am going to play outside.”

ākwēkw lāwi:
#hu: A nénike mondja:
#en: His aunt says:
– ńāll wāriləm, jōwtəl wāriləm.
#hu: — Nyíllal ellátlak, íjjal ellátlak,
#en: “I am providing you with an arrow, I am providing you with a bow,
top naŋ ta nāŋkne turman χōwt-śaχəln ul minen!
#hu: csak az ott látszó sötét fenyőbokorhoz ne menj!
#en: but you must not go near that dark pine brush that you can see over there.
tuw jaləm māχman χōt ōlēγt?!
#hu: Az odament emberek hova tűntek?!
#en: Where have the people going there all disappeared?!”

ēkwa-piγriś lāwi:
#hu: Az asszony unokája mondja:
#en: The Grandson of the Woman says:
»āťi, at minēγm.«
#hu: „Nem, nem megyek (oda)."
#en: “No, I won’t go (there).”

ja-ti ńāll wārwes, jōwtəl wārwes.
#hu: — Nyíllal ellátta, íjjal ellátta.
#en: She provided him with an arrow, she provided him with a bow.
kon-kwāləs, ta jonγi, tiγľe pāχwti, tuwľe pāχwti, akwmatērtn ńāle ta χōwt-śaχəln ta rāγatas.
#hu: Kiment, ím játszik, ide lő, oda lő, egyszer csak nyila abba a fenyőbokorba esett.
#en: He went out, well, he played, he shoots here, he shoots there, and once his arrow fell into that pine brush.
tuw minas, ta ťisχati, ta ťisχati, akwmatērtn sunsi:
#hu: Odament, keresi, keresi, egyszer csak nézi:
#en: He went there, he looks for it, he looks for it, once he looks up:
sās pājpəŋ ēkwa ti juw,
#hu: hát egy nyírhéj puttonyos asszony jön.
#en: well, a woman with a birch bark dosser is coming.
taw-palt joχtəs, lāwi:
#hu: Feléje jött, mondja:
#en: She came towards him and says:
– apiγkw', am pājpəm ťiwərn wāγliγpāln!
#hu: — Öcsike, szállj be a puttonyomba!
#en: “Little boy, get into my dosser!
ńāln am ťinsiləm.
#hu: A nyiladat megkeresem én.
#en: I will find your arrow.”

ēkwa-piγriś lātŋ χūlne χum, pājp ťiwərn ta śaltapas.
#hu: Az asszony unokája szófogadó ember, beszállt a puttonyba.
#en: The Grandson of the Woman is an obedient child, he got into the dosser.
ja-ti sisi χājttaŋkw ta patwes.
#hu: Ím szaladva kezdték vinni (pass.) az ellenkező irányba.
#en: Well, he is carried fast into the other direction.
ēkwa-piγriś śēpēnl śoχrite lēγmatas, ta kārali, ta kārali.
#hu: Az asszony unokája elővette zsebéből a kését, vájkált, vájkált.
#en: The Grandson of the Woman took his knife out of his pocket and started to carve and carve.
as wārapas, tuwl kon-kwālapas, ta rōŋχuwlas:
#hu: Lyukat csinált, aztán kibújt, elkiáltotta magát:
#en: He made a hole, he climbed out and cried out:
»ākəmēkw u-ūw, am kon ta patapasm.«
#hu: „Nénémasszony, ujujuj, kipottyantam!"
#en: “My aunt, hey-hey, I have dropped out!”

– sar lāśal, ań sās pājpənl kwālsən, ťēr pājpənl ōs χuń kwālēγn!
#hu: — Csak vigyázz, most a nyírhéj puttonyból kibújtál, a vasputtonyból többé nem bújsz ki!
#en: “Just you wait, you have climbed out of the birch bark dosser, but you won’t climb out of the iron dosser!”

ēkwa-piγriś minas, ōs ta ōli.
#hu: Az asszony unokája (haza) ment, tovább éldegél.
#en: The Grandson of the Woman went (home), he lived on.
χolitan kwāls, kon-kwāls.
#hu: Reggelre virradt, kiment,
#en: It dawned, he went out,
ńāl ta pāχwti.
#hu: nyilat lövöldöz,
#en: arrows he shoots,
tiγľe pāχwti.
#hu: ide lő,
#en: he shoots here,
tuwľe pāχwti.
#hu: oda lő.
#en: he shoots there.
ań ńāle os-ta χōwt-śaχəln rāγatas.
#hu: Most nyila ismét a fenyőbokorba hullott.
#en: Now his arrow again fell into that pine brush.
tuw minas, ta ťinsite, sunsi:
#hu: Odament, keresi, nézi:
#en: He went there, he seeks, he looks for it:
akwmatērtn ākw os-ti juw, ťēr pājp sisn χūntməm.
#hu: egyszer csak a vénasszony ismét jön, vasputtony van a hátára csatolva.
#en: Once the old woman comes again, with an iron dosser attached to her back.
tiγ joχtəs, lāwi:
#hu: Odaért, mondja:
#en: She got there and says:
– apiγkw', am pājpəm ťiwərn śaltapāln, ńāln am ťinsilm.
#hu: — Öcsike, szállj be a puttonyomba.
#en: “Little boy, get into my dosser.”
ēkwa-piγriś lātəŋ mos ōlnē χum, os-ta pājp ťiwərn śaltapas.
#hu: Az asszony unokája szófogadó ember, ismét beszállt a puttonyba.
#en: The Grandson of the Woman is an obedient child, he got into the dosser again.
ja-ti, os-ta sisi χājttawe ań akwťetēn,
#hu: Lám, ismét az ellenkező irányba szalad vele a vénasszony.
#en: You see, the old woman ran into the opposite direction with him again.
os-ta kārali, os-ta kārali ośśa śoχriťētētl.
#hu: Megint furkál, megint furkál [a fiú] vékony késével.
#en: He carved and carved again with his thin knife.
kāralas, kāralas, as pasmatas, os-ta kon-kwālapas, rōŋχuwlas:
#hu: Furkált, furkált, lyukat fúrt, ismét kibújt, elkiáltotta magát:
#en: He carved and carved, he carved a hole and climbed out again, he cried:
»ākəmēkw u-ūw, a mos-ta kon-patapasəm.«
#hu: „Nénémasszony, ujujuj, ismét kipottyantam!"
#en: “My aunt, hey-hey, I have dropped out again!”

– sar lāśal, sās pājpənl kwālsən, ťēr pājpənl kwālsən, āχwtas pājpəl ōs χuń kwālēγn!
#hu: — Csak vigyázz, a nyírhéj puttonyból kibújtál, a vasputtonyból kibújtál, a kőputtonyból aztán nem bújsz ki!
#en: “Just you wait, you have climbed out of the birch bark dosser, you have climbed out of the iron dosser, you won’t climb out of the stone dosser!”

ēkwa-piγriś* juwľe ta χājti*.
#hu: Az asszony unokája hazafelé szalad.
#en: The Grandson of the Woman is running homewards again.
juw-joχtəs, ōs ākwēnt ēt χūlsiγ, kon-kwāls,
#hu: Hazaért, ismét az anyókánál töltötte az éjszakát.
#en: He got home and spent the night at his aunt again.
os-te ńāl pāχwti, jonγali, tiγľe pāχwte, tuwľe pāχwte.
#hu: Kiment, ismét nyilat lövöldöz, játszadozik, idelövi, odalövi.
#en: He went out, he is hooting his arrow again, he is playing, shooting here, shooting there.
ńāle os-ta χōwt-śaχəln rāγatas.
#hu: Nyila megint beleesett a fenyőbokorba.
#en: His arrow fell into the pine brush again.
tuw jōmantas, ta ťinsite.
#hu: Odament, keresi.
#en: He went there and he is looking for it.
akwmatērtn ākwe os-ti juw, āχwtas pājp sisn χūntməm.
#hu: Egyszer csak a vénasszony ismét jön, kőputtony a hátára kötve.
#en: Once the old woman is coming again with a stone dosser tied to her back.
tiγ joχtəs, lāwi:
#hu: Odaért, mondja:
#en: She got there and says:
– apiγkw', am pājpəm ťiwərn wāγliγpāln*, ńāln am ťinsiləm.
#hu: — Öcsike, szállj be a puttonyba, a nyiladat (majd) én keresem meg.
#en: “Little boy, get into my dosser. I am going to look for your arrow.”
ēkwa-piγriś lātəŋ mos ōlnē χum, os-ta māγliγpas.
#hu: Az asszony unokája szófogadó ember, ismét bebújt.
#en: The Grandson of the Woman is an obedient child, he climbed into the dosser again.
ań ākwēn os-ta sisi χājttawe.
#hu: Most a vénasszony ismét futva viszi az ellenkező irányba.
#en: Now the old woman is carrying him running into the opposite direction again.
ti-mos lāwi:
#hu: Közben mondja:
#en: While running, she says:
mm, sās pājpənl kwālsən, ťēr pājpənl kwālsən, āχwtas pājpənl ōs-χuń kwālēγn!
#hu: — Hm, a nyírhéj puttonyból kibújtál, a vasputtonyból kibújtál, a kőputtonyból aztán nem bújsz ki!
#en: “Well, you have climbed out of the birch bark dosser, you have climbed out of the iron dosser, [but] you won’t climb out of the stone dosser!”

ēkwa-piγriś ośśa śoχriťēte lēγmatas, ta-kos kāralas.
#hu: Az asszony unokája elővette vékony kését, [de] hiába furkált,
#en: The Grandson of the Woman took out his thin knife, [but] he carved in vein,
ta-kos kāralas, akwmatērtn śoχriťet supiγ ta tōlmatas.
#hu: hiába furkált, egyszer csak a kése kettétört!
#en: he carved in vein, suddenly his knife broke apart!
ja-ti, ta totawe.
#hu: Ím viszik.
#en: He is being carried.
akwmatērtn ākwēn juw ta totwes.
#hu: Egyszer csak hazaért vele a vénasszony.
#en: Once the old woman got home with him.
juw tūlwes, pājpənl kon-lēwatawes, āŋkripn jol-nēγsalawes.
#hu: Bevitte, a puttonyból kivette, a választófalhoz lekötözte.
#en: She took him in, she took him out of the dosser and tied him to the separating wall.
ēt χūlsət,
#hu: Az éjszakát eltöltötték.
#en: They spent the night [there].
χolitan kwālsət, ākwe ńāwramaγ nopəl lāwi:
#hu: Reggelre keltek, a vénasszony mondja a gyermekeknek:
#en: As waking up in the morning, the old woman says to her children:
– jomśakwēγ tākś ūrəln, χot ul pēstəln, ēl ul tārtelən!
#hu: — Jó erősen őrizzétek, el ne engedjétek, el ne bocsássátok!
#en: “Guard him very strongly, do not let him out, do not let him go!
am nājiwn jalēγəm, ti-janit ńōwľ ajmťitəm nājiwn χuń ponslawe?!
#hu: Én tűzifáért megyek, ilyen sok hús közepes mennyiségű tűzifától hogy főne meg?!
#en: I am going for firewood, how could so much meat be cooked on a moderate quantity of firewood?!”

ja-ti, ēntapaχtas, kon-kwālapas, ta taχas,
#hu: Ím felövezkedett, kiment, elsietett.
#en: She put on her belt, went out and hurried away.
sāγrape kāt-χūχńin pinəmtas, ta minas.
#hu: Fejszéjét a könyökhajlatába rakta, elment.
#en: She hung her axe on her elbow and went away.
taw tūp sisi patəs, ēkwa-piγriś lāwi:
#hu: Alig tűnt el, az asszony unokája így szól:
#en: Hardly did she disappear, when the Grandson of the Woman says:
»āγriśiγ-piγriśiγ ānəm χot-pēstelən, nēnan am śopr-śōnaχəl wārijaγəm.
#hu: „Kislány, kisfiú, oldjatok ki, én nektek fabögréket csinálok.
#en: “Little girl, little boy, tie me out, I am going to make you wooden cups.
amťi ťēlpəm ajne māγəs ūmpi-supəl wārijaγəm.«
#hu: A vérem ivására való merőkanalat készítek."
#en: I am making you a ladle to drink my blood from.”

ja-ti, ńāwramiγ śāγtsiγ, χot ta pēsmatwes.
#hu: Lám, a gyerekek örültek, kioldották.
#en: Well, the children were overjoyed, they tied him out.
χot-pēstuwes, sāγrap wis jīw-sup pins.
#hu: Kiszabadult, fogta a fejszét, fadarabot tett ki.
#en: He got free, he took the axe and put out a piece of wood.
ta tarməl ta sāγraślaχti,
#hu: Azon faragcsált.
#en: He was carving about on that.
akwmatērtn lāwi:
#hu: Egyszer csak mondja:
#en: Suddenly, he says:
»āγriśiγ piγriśakwēγ, tiγ jalēn!
#hu: „Kislány, kisfiú, ide gyertek!
#en: “Little girl, little boy, come here!
sunsēn, manər pūmaś utkwe tēlapam!«
#hu: Nézzétek, milyen érdekes dolog keletkezett!"
#en: Look what an interesting thing emerged here!”

ńāwramiγ ti χājtsiγ, sujtēγ:
#hu: A két gyerek odafutott, kiabálják:
#en: The two kids ran there shouting:
– χōt ōli!
#hu: — Hol van?
#en: “Where is it?
akwaγ nēmatər āťim!
#hu: [Itt] éppen semmi sincs!
#en: There is nothing here!”

»tit-ti, tit-ti!«
#hu: „Itt, itt!"
#en: “Here, here!”
ēkwa-piγriś lāwi.
#hu: — mondja az asszony unokája.
#en: said the Grandson of the Woman.
tēn ľapanuw χūtsiγ, jīw-sup-pal χūtsiγ, numəl sāγrapəl totiγpasaγe, sipluwanēn supiγ ta sāγrapasaγe.
#hu: Ők közelebb hajoltak, a fatönk fölé hajoltak, [ő] felülről a fejszével ím megölte őket, nyakukat levágta.
#en: They bent nearer, bent over the log, he killed them with the axe from above, he cut their necks.
ja-ti, pūt taγmatas, ńāwramət ńōwľət nāluw pētapasane, pājtiγtasane, χūrm āni χūnliγtas.
#hu: Az üstöt ím fölakasztotta, a gyerekek húsát az üstbe rakta, megfőzte, három csészével kikanalazott.
#en: Well, he hung up the cauldron, he put the kid’s meat into the cauldron, he cooked them and scooped out of it into three cups.
akw āni mulγaľ ūnttəste, akw āni āwi-χāpn ūnttəste, χūrmit āni ākwe jine ľōχ sūntn ūnttəste.
#hu: Egy csészét az áldozati helyre rakott, egy másik csészét a küszöbre helyezett, a harmadik csészét a vénasszony jövő útjába (útjának szájába) rakta.
#en: He put one cup onto the sacrificial place, another cup on the threshold and he placed the third cup on the way of the old woman (in the mouth of her way).

takwi isəm χūľmət, lūjmas sūlitas, āwi ēli-pālt ľūľəm janiγ nāŋkən nōχ-χāŋχəs.
#hu: Ő maga forró hamut, jégtörő vasat tüzesített, az ajtó előtt álló nagy fenyőre mászott föl.
#en: He himself heated up hot ash and an ice-breaking iron, and climbed up a tall larch tree in front of the door.
akwmatērtn – χosa ōls, wāťi ōls, – ākwēkw ta jinēte sujti, juw.
#hu: Egyszer csak — soká volt ott, rövid ideig volt ott — hallik a vénasszony jövetele, jön.
#en: Suddenly – he was there for a long time, he was there for a short time – he can hear the old woman coming, she is coming.
ńōwľ āni-palt joχtəs, ńōwľ-lōmt ālmajas, ta tōwti, lāwj:
#hu: A húsos csészéhez ért, kivett egy húsdarabot, rágja, így szól:
#en: She got to the meaty cup, she took out a piece of meat, chewing it she says:
– χaš-χaš-χaš, amťi ńōwľəm-luwm atəl pasi, – lāwi –
#hu: — C-c-c- az én húsom-csontom illatos -- mondja —
#en: “Ts-ts-ts, my meat, my bone has a good smell – she says –
kū-u ań tajjiγ tēl ūjťem ta alapastēn, ťēlp-sānanəm χottaľ jol ta parγaltasamēn!
#hu: kár, [hogy] most ők ketten [a gyerekek] az én állatkámat bizonyára levágták, a vérfelfogó tálaimat valahova leszórták.
#en: it’s a pity that those two [the kids] have probably killed my little animal and scattered away my blood collecting vessels somewhere.”

āwi-χāpn joχtəs, ōs akw ńōwəľ-lōmt ālmajas, lāwj:
#hu: A küszöbhöz ért, ismét fölemelt egy húsdarabot, mondja:
#en: She got to the threshold, she lifted a piece of meat again, and says:
– χaš-χaš-χaš, amťi luwm-ńōwľəm atəl pasi!
#hu: — C-c-c, az én csontom-húsom jó szagú.
#en: “Ts-ts-ts, my bone, my meat has a good smell.”

juw-śaltəs.
#hu: Belépett.
#en: She entered.
muli ānit, muli sānt ūnlən āninəl ńōwľ-lōmt ālmajas, lāwi:
#hu: Az áldozóhelyi csésze, az áldozóhely sarkában álló csészéből kiemelt egy húsdarabot, mondja:
#en: She lifted a piece of meat from the sacrificial cup, from the cup standing tin the corner of the sacrificial place and says:
χaš-χaš-χaš, amťi luwm-ńōwľəm atəl pasi!
#hu: — C-c-c, az én csontom-húsom jó szagú.
#en: “Ts-ts-ts, my bone, my meat has a good smell.”

χasap sājəŋ pālt χotťutiγ śarktaχtənētən sujti, lāwi:
#hu: A hálósátor lefüggönyözött részén két valakinek a csipogása hallik, mondja:
#en: Hearing the chirping of two people from the curtained part of the sleeping tent, she says:
– tot at śarktaχteγən, am nēnan taχ!
#hu: — Ne csipogjatok ott, majd adok én nektek!
#en: “Don’t you chirp there, just you wait!
manriγ am totiγlam ūjťem alaslən?!
#hu: Miért vágtátok le az állatkámat, amit hoztam?!
#en: Why did you kill my animal that I had brought?!”

tuw āŋkwaťas, nasaťi mātāpriśiγ;
#hu: Odanézett, hát csak két egér.
#en: She looked there, well, it was only two mice.
lēγenl akwan nēγimaγ, ťittiχ χartēγ, ti-mos ti śarktaχtēγ.
#hu: Farkuk össze [van] kötve, kétfelé huzakodnak, azért cincognak.
#en: Their tails are tied up, they want to go into two directions, that’s why they are squeaking.
tiγľe jōŋχəs, sunsi:
#hu: Odafordul, nézi:
#en: She turns and looks:
ńāwramaγ akwaγ nēm-χot āťimiγ.
#hu: gyerekei sehol sincsenek.
#en: her children are nowhere.
juj-ōwəlt tāra-pattəste* nasaťi:
#hu: Végül aztán rájött:
#en: Finally she realized:
takwi ńāwramaγe alimaγ.
#hu: a saját gyerekeit megölték.
#en: her kids had been killed.
ań ti totiγlam ūje – ēkwa-piγriś – χottaľ taχam, āťi.
#hu: Az állat, amit hozott — az asszony unokája — valahova eltűnt, nincs.
#en: The animal she brought – the Grandson of the Woman –  has disappeared, it is nowhere.
ľūś ēl-tārmatas, lāwi:
#hu: Elsírta magát, mondja:
#en: She started to cry and says:
– ti χotaľ minas, ńāwramaťēγəm χottaľ ta totmaγe!
#hu: — Hát ez valahova elment, kisgyerekeimet megölte (valahova vitte)!
#en: “Well this one has gone away and has killed my little children (taken them somewhere)!”

ēkwa-piγriś kon rōŋχuwlas, lāwi:
#hu: Az asszony unokája kint kiáltott, mondja:
#en: The Grandson of the Woman cried out outside, he says:
»ākwmēkw, u-ūw, am tit-ti ūnlēγəm!«
#hu: „Nénémasszony, ujujuj, én itt ülök."
#en: “My aunt, hey-hey, I am sitting here.”

ań ēkwa kon-kwāləs, tōrəmn tēləm, mān tēləm janiγ nāŋk ľaľt nōŋχaľ sunsi:
#hu: Most az asszony kiment, az égbe nőtt, földbe nőtt nagy fenyővel szemben fölfelé néz.
#en: Now the woman went out, she is looking up the tall larch tree grown into the sky, grown into the ground.
nāŋk taľəχt ēkwa-piγriś ūnlənēt nāŋťi.
#hu: A fenyő csúcsán látszik, hogy az asszony unokája ott ül (ülése látszik).
#en: She can see the Grandson of the Woman sitting there at the top of the tree.
– naŋ  sar tot at ūnlēγn, naŋn jol-sāγriləm.
#hu: — Nem sokáig ülsz ott, téged kiváglak.
#en: “You won’t sit there for long, I am going to fell you.
jol-patnen porat mā alaγ tan as ńakśatālēγn!
#hu: Leesésedkor lehuppansz a földre.
#en: You shall hit the ground when falling.”

ja-ti, sāγrap wis, ta sāγri, ta sāγri.
#hu: Ím, vette a fejszét, vág, vág.
#en: Well, she took the axe and cuts and cuts.
χosa sāγrəs, wāťi sāγrəs, wāγtāl patəs.
#hu: Hosszú ideig vágott, rövid ideig vágott, elfáradt.
#en: She was cutting for a long time, she was cutting for a short time, she got tired.
akwmatērtn ľōχ pattanəl sōwərriś nēγlapas, lāwi:
#hu: Egyszer csak az út végéből egy nyulacska tűnt fel, így szól:
#en: Suddenly, a little hare appeared at the end of the road saying:
– ākwmēkw wāγtāl patəmriśn, jol-χujiγpālən!
#hu: — Szegény anyóka, elfáradtál, feküdj le!
#en: “You poor old woman, you have got tired, lie down!
naŋ χujn, am sāγrēγəm.
#hu: Te feküdj le, én majd vágom.
#en: Have  rest, and I am cutting on.”

ja-ti, ań wāγtāl patəm ēkwa jol ta χujiγpas.
#hu: Lám, most a fáradt asszony lefeküdt.
#en: You see, the tired woman lied down.
sōwərriś sāγrap ālmajaste, āχwtas alaγ māŋχwiγ sāγərlataste.
#hu: A nyulacska fölvette a fejszét, egy kövön tompára verte.
#en: The hare took the axe and beat it blunt on a stone.
ēkwariś nōχ-sājkalas, nōχ-ūntəs, nāŋťe akw-ta χoľt ľūľi.
#hu: A szegény vénasszony fölébredt, fölült, a fenyőfa ugyanúgy áll.
#en: The poor old woman woke up, she sat up, the larch is standing there in the same way.
sāγrape wiste, nasaťi āχwtas alaγ ľaŋkwijiγ sāγrlatima.
#hu: Vette a fejszét, hát az a kövön tompára [van] verve.
#en: She took the axe, well, it is beaten blunt on a stone.
ja-ti mōt sāγrap wis,
#hu: Akkor más fejszét vett, ismét vág.
#en: Then she took another axe, she is cutting again.
os-ta sāγrəs, sāγrəs, wāγtal patəs.
#hu: Vágta, vágta, elfáradt.
#en: She just cut it and cut it, she got tired.
nāŋťe śar at χaśχati.
#hu: A fenyőfa csak nem kopik.
#en: The larch tree is not wearing away.
χosa sāγrəs, wāťi sāγrəs, akwmatērtn ľōχ pattanəl oχsarriś nēγləs, lāwi:
#hu: Hosszú ideig vágta, rövid ideig vágta, egyszer csak az út végéről egy rókácska tűnt fel, így szól:
#en: She had been cutting it for a long time, she had been cutting it for a short time, suddenly a fox appeared at the end of the road, saying:
– ākwmēkw, wāγtāl patəmriśn, jol-χujiγpālen!
#hu: — Anyóka, szegény, elfáradtál, feküdj le!
#en: “You poor old woman, you have got tired, lie down!
naŋ χujnēn sis am sāγrēγəm.
#hu: Miközben alszol, én vágok.
#en: While you are sleeping, I am cutting!”

ja-tij ań ēkwa os-ti jol-χujiγpas.
#hu: Most az asszony ismét lefeküdt.
#en: Now the woman lay down again.
taw χujtnetē sis sāγrape ālmajawes oχsarriśn āχwtas alaγ os-ta ľaŋkwijiγ sāγrlatwes.
#hu: Miközben aludt, fejszéjét a róka fölemelte, a kövön ismét tompára kalapálta.
#en: While she was sleeping, the fox lifted her axe and hammered it blunt on the stone.
oχsare sāγrap wośkasas, sisi ta χājtəs.
#hu: A róka a fejszét elhajította, elfutott.
#en: The fox threw away the axe and ran away.
ań ēkwa nōχ-ūntəs, sāγrape sunsite: ōs ľaŋkwijiγ sāγərlaχtima.
#hu: Most az asszony felült, nézi a fejszét, ismét bottá [van] kalapálva.
#en: Now the woman sits up and looks at the axe, it is hammered into a stick again.
jiwe akw-ta χoľt ľūľi, atŋ ńowiγlima.
#hu: A fa ugyanúgy áll, még érintetlen.
#en: The tree is standing there in the same way, intact.
ta ľāwti:
#hu: Szitkozódik:
#en: She is swearing:
– ťēr χomliγ(a) sāγrapaťēγm ľaŋkwijiγ ta sāγruwēsiγ!
#hu: — Az átkozottak két fejszémet tompára kalapálták.
#en: “The damned ones have hammered tow of my axes blunt.”
mōt sāγrap wis, os-ta ľūľəs, ta sāγri.
#hu: Másik fejszét vett, ismét nekiállt, vág.
#en: She took another axe, she started again, she is cutting.
ta-kos sāγrəs, ta-kos sāγrəs.
#hu: Hiába vágta, hiába vágta,
#en: She was cutting in vein, cutting in vein,
jiwe at χaśχati.
#hu: a fa nem kopik.
#en: the tree is not wearing away.
akwmatērtn ľōχ pattanəl tūlmaχ-ōjka nēγləs.
#hu: Egyszer csak az út végéről egy öreg rozsomák tűnt fel.
#en: Suddenly, an old wolverine appeared at the end of the road.
tiγ ta lakwanti, ti joχtəs, lāwi:
#hu: Odaballag, odaért, mondja:
#en: It treads there, it got there and says:
 – ākwm-ēkwa, manər wārēγən?
#hu: „Nénémasszony, mit csinálsz?"
#en: “My aunt, what are you doing?”

– manər wārēγəm?
#hu: — Mit csinálok?
#en: “What am I doing?
nāŋk jol-sāγrēγəm.
#hu: Kivágom a fenyőfát.
#en: I am felling this larch tree.”

– manriγ sāγriln?
#hu: „Miért vágod ki?"
#en: “Why are you felling it?”

– numən ēkwa-piγriś ūnli.
#hu: — Fönn ül az asszony unokája.
#en: “The Grandson of the Woman is sitting up on it.
am ńāwramaγən taw pūtn pētsaγə, am tawe jol-pattēγm.
#hu: Két gyermekemet az üstbe rakta, én őt leszállítom [onnan].
#en: He has put my two children into the cauldron, I am taking him off.”

tūlmaχ-ōjk lāwi:
#hu: Az öreg rozsomák így szól:
#en: The old wolverine says:
– ākwm-ēkw, tawe jol-pattuŋkwe naŋən χōt ľūľi!
#hu: „Nénémasszony, őt leszállítani hogy (hol) sikerül (áll) neked?!
#en: “My aunt, how can you take him off?
jol-χujiγpālen, naŋ χujnēn-sis am nāŋk jol-sāγriləm
#hu: Feküdj le, miközben alszol, én a fenyőt kivágom.
#en: Lie down, while you are sleeping I am felling the larch.
nāŋk jol-pati, am naŋən nōχ-kwāltapiləm.
#hu: [Ha majd] a fenyő lezuhan, én téged fölkeltelek".
#en: When the larch falls down, I am waking you up.”

ja-ti, ań ēkwariś os-ta jol-χujiγpas.
#hu: Most a szegény asszony ismét lefeküdt.
#en: Now the poor old woman lay down again.
χosa χujas, wāťi χujas, nōχ-sājkalas.
#hu: Hosszú ideig aludt, rövid ideig aludt, fölébredt,
#en: She had slept for a long time, she had slept for a short time, she woke up,
nasaťi tūlmaχ χūrmit sāγrape ōs ľaŋkwijiγ sāγrlaχtim, raw pōχen wośkasim, takwi χottaľ taχam, āťim.
#hu: és bizony a rozsomák a harmadik fejszéjét is tompa vassá verte, félredobta, ő maga pedig valahova eltűnt, nincs.
#en: and well, the wolverine had hammered her third axe into a blunt piece of iron and had threw it away, and it itself had disappeared.
ja-ti tit ta ľāwti, ta murti.
#hu: Akkor itt szitkozódik, átkozódik.
#en: Well, she is swearing and cursing.
ēkwa-piγriś jolaľ ľaľt lāwi:
#hu: Az asszony unokája leszól neki:
#en: The Grandson of the Woman cries down to her:
»ākwmēkw, sōľ, wāγtāl patəmriśn.
#hu: „Nénémasszony, valóban elfáradtál, szegény.
#en: “My aunt, you poor, you have really got tired.
sūpn pāliγ χartēln, naŋ sūpən ťiwərn amťi poriγmēγm.«
#hu: Tátsd ki a szád, beleugrom a szádba!"
#en: Open your mouth and I am jumping into it!”

ja-ti, ań ēkwariś ta śāγtəs. nomsi:
#hu: Lám, most az asszony örült, gondolja:
#en: Well, the woman is happy she thinks:
ań ēkwa-piγriś taw sūpe ťiwərn sōľ ti poriγmi.
#hu: most az asszony unokája valóban beugrik a szájába.
#en: now the Grandson of the Woman is really jumping into her mouth.
pāliγ ta χatəste sūpe.
#hu: Kitátotta a száját.
#en: She opened her mouth.
ēkwa-piγriś isəm χūľəm jolaľ tārtalaŋkw ta patəs.
#hu: Az asszony unokája a forró hamut kezdte leönteni.
#en: The Grandson of the Woman started to pour the hot ash down.
ťēr pājpəŋ ēkwa sūp ťiwərn isəm χūľəm patiγlaŋkw patwes, lāwi:
#hu: A vasputtonyos asszony szájába hullani kezdett a forró hamu, így szól:
#en: As the hot ashes started to fall into the mouth of the woman with the iron dosser, she says:
– apiγriś, manər-man isəm utan jolaľ suľγaltēγn?
#hu: — Öcsike, valami forró dolgot (dolgaidat) szórsz le?
#en: “Little boy, are you pouring down something hot?”

ēkwa-piγriś lāwi:
#hu: Az asszony unokája így szól:
#en: The Grandson of the Woman says:
»manr isəm utanəm suľγaltēγəm?
#hu: „Valami forró dolgot szórok le?!
#en: “Am I pouring something hot?
ti nāŋk sāmt jolaľ suľγēγət.
#hu: E fenyő kérgében, e fenyő belsejében szóródik [valami].
#en: Something is falling down in the bark of this larch, in the inside of this larch.
naŋ sūpn janiγnuw χartēln!
#hu: A szádat nagyobbra tátsd!
#en: Open your mouth even wider!
aťəŋk taχ am at lāpēγəm.«
#hu: Másképpen aligha férek be."
#en: Otherwise I am hardly fitting into it.”

ja-ti uśpəlnēγ sūpe janiγ ta χartite, ēkwa-piγriś pōstχatas, isəm lūjmase, nājt sūlitam lūjmase ākwe sūp-asn ta tārmataste.
#hu: Akkor még nagyobbra tátja a száját, az asszony unokája megcélozta, izzó jégtörő vasát, a tűzben izzított jégtörő vasát a vénasszony szájnyílásába zuhintotta.
#en: Then she opened her mouth even wider, the Grandson of the Woman aimed at it, and he threw his red hot ice breaking iron, his ice breaking iron heated up in fire into the mouth of the old woman.
ja-ti mā alaγ ti taŋγərmatwes.
#hu: Azt a földre nyomta,
#en: She was pushed to the ground,
lūjmasēn mān ta tuśtiγpawes, sūp-aset śaltapawes, man lili wassiγ ōńśi.
#hu: a jégtörő vas a földbe szegezte, a szájnyílásába beleszaladt, kiszállt belőle az élet.
#en: the ice breaking iron nailed her into the ground, it went into her mouth, life flew away from her.

ēkwa-piγriś lāślakw jol-wāγləs, tiγľe-tuwľe sunsiγlaχtas, sisi juw ta χājtas.
#hu: Az asszony unokája lassan leszállt, ide-oda tekingetett, hazaszaladt.
#en: The Grandson of the Woman came down slowly, looking around he ran home.
ākwe palt joχtiγpas, ań ta śuńēγ, ań ta χūlēγ.
#hu: Nénikéjéhez érkezett, most is élnek, ha meg nem haltak.
#en: He got to his aunt and they are still alive if they have not died.