76. ľōmwoj χōlnēte mōjt #hu: 76. A szúnyog veszte (mese) #en: 76. The End of the Mosquito (tale) ľōmwoj tūr ūltta mini, ērγi: #hu: A szúnyog a tavon át megy, énekel: #en: The mosquito is going across the lake singing: – pan-panriś -pann-pann... #hu: — züm-zümke, zümm-zümm... #en: buzz-buzz, buzz-buzz am ľōmwojiγ ōleγəm. #hu: szúnyogként élek. #en: I am living as a mosquito. towlaγəm ośśaγ, #hu: Két szárnyam vékony, #en: My two wings are thin, lāγlaγəm χosat, #hu: lábaim hosszúak, #en: my legs are long, ńoləm pēlp. #hu: orrom hegyes. #en: my nose is pointed. am nē-matarnəl at pileγəm, #hu: Senkitől sem félek, #en: I am not afraid of anybody, pussən ānəmnəl pileγət! #hu: [de] tőlem mindenki fél! #en: [but] everybody is afraid of me! ūj-kēlp ajaγəm, #hu: Állat-vért iszom, #en: I drink animal blood, ēlmχōlas kēlp ajeγəm. #hu: embervért iszom. #en: I drink human blood. am amkkem ta-kem pēlp, #hu: Én magam annyira gyors [vagyok], #en: I [am] so fast, ta-kem moľaχ, #hu: annyira ügyes [vagyok], #en: I [am] so skilful, nēm-χotjutn at puwawem, #hu: senki sem fog meg, #en: no one catches me, nēm-χotjutn at alawem! #hu: senki sem öl meg. #en: no one kills me! śōχri-χōχri ľōmwoj χūntamlaste, lāwi: #hu: A szitakötő meghallotta a szúnyogot, így szól: #en: The dragonfly heard the mosquito and says: – ul ēssiγχaten! #hu: — Ne dicsekedj, #en: “Do not boast!” ērttam moľaχ, ērttam pēlp, naŋənnəl jōr ērəŋ ōs ōli! #hu: talán gyors [vagy], talán ügyes [vagy]. Bizonyára erő is van benned (tkp. veled)! #en: You may [be] fast, you may [be] skilful. Probably you have strength. alam wōr-tur wātat poriγpan-ēkwa, lūs-χal-ēkwa ōli! #hu: De lám, az erdei tó partján a béka, rétközi béka (ugró-asszony, rétközi asszony) él. #en: But you see, there lives a frog, a frog of the gap in the meadow (jumping woman, woman of the gap of the meadow) on the shore of the forest lake. – jā, at puwite*! #hu: — Nos, nem fog meg! #en: “Well, she won’t catch me!” – ľōmwoj lāwəs, tilamlas, ta minas. #hu: — mondta a szúnyog, fölszállt, elment. #en: said the mosquito, flew up and left. ta mini, ta ērγi: #hu: Száll (megy), énekel: #en: It is flying (going) and singing: pan-panriś-pann-pann... #hu: züm-zümke, zümm-zümm... #en: buzz-buzz, buzz-buzz... am pēlp ľōmwojiγ ōleγəm, #hu: én gyors szúnyogként élek, #en: I am live as a fast mosquito, am kēlp ajim ōleγəm... #hu: én vért iddogálva élek... #en: I live by drinking blood... tūr wōŋχa wātan joχtəs, ūślaχtuŋkwe jol lāślakw lūpta tarməl isəs, lāγlaγe ēlaľ nariγtasaγe. #hu: A tó medrének (gödrének) partjára érkezett, megpihenni lassan leszállt egy levélre, két lábát előre taszította. #en: It reached the edge of the lake bed, it landed on a leaf to have a rest, it pushed its two legs forward. taw atiŋ kāsalaste: #hu: Még nem vette észre: #en: It had not noticed: lūpta joli-pālt ńār-pum ōspa poriγpan-ēkwa ūnli. #hu: a levél alatt zöld (tkp. nyers-fűszínű) béka ült. #en: there was a green (raw grass coloured) frog sitting under the leaf. poriγpan-ēkwa lāślakw puŋke jōχtaste, ńēlme kon-taktapāləs, ēssiγχatam ľōmwoj puwəmtaste. #hu: A béka lassan-lassan a fejét odafordította, nyelvét hirtelen kinyújtotta, a dicsekvő szúnyogot megfogta. #en: The frog turned its head slowly-slowly in that direction, it stuck its tongue out and caught the boastful mosquito. poriγpan-ēkwa ńēlme jol-χanuwjane χuripa, akw-tūp ēľməl sartima. #hu: A béka nyelve ragadós forma, mintha enyvvel [volna] bekenve. #en: The tongue of a frog is of the sticky type, as if it were covered with animal glue. ľōmwoj taw ńēlmen tuw-χanuwjas, ta-kos maniγtaχtas, χot-χusmatuŋkwe at wērməs. #hu: A szúnyog a nyelvéhez odaragadt, hiába próbált kiszabadulni (hiába tépte magát), elválni nem tudott! #en: The mosquito got stuck to its tongue, it tried to tear itself free, but it could not part! juw ta tajapawes. #hu: [A béka] lenyelte. #en: [The frog] swallowed it. ľōmwoj toχ ta χōlas. #hu: Így pusztult el a szúnyog. #en: This was the end of the mosquito. poriγpan-ēkwa ta tūr-watat iŋ ōli, mōt ľōmwojət ūri. #hu: A béka még ott ül a tó partján, más szúnyogokat vár. #en: The frog is still sitting on the lake shore, waiting for other mosquito.